Mi az a napfogyatkoz�s?

A teljes napfogyatkoz�s az egyik legl�tv�nyosabb term�szeti jelens�g. Sajnos a F�ld felsz�n�nek egy adott pontj�r�l ritk�n l�that�. Haz�nkb�l utolj�ra 1842. j�lius 8-�n l�tszott teljes napfogyatkoz�s, �s az idei jelens�g ut�n legk�zelebb 2081. szeptember 3-�n lesz megfigyelhet�. Azonban nem az�rt kell az 1999. augusztus 11-i teljes napfogyatkoz�st megfigyelni, mert ilyen ritka jelens�g, hanem mert l�tv�nya leny�g�z�, �s egy �letre sz�l� eml�kkel szolg�l. Az al�bbi egyszer�, r�vid �sszefoglal�t a napfogyatkoz�s ir�nt �rdekl�d�knek, �ltal�nos �s k�z�piskolai tan�roknak valamint di�koknak aj�nljuk.

    A napfogyatkoz�sok alkalm�val a F�ld felsz�n�nek egy adott ter�let�r�l n�zve a Hold r�szben vagy eg�szen eltakarja a Napot -- azaz a Hold �rny�ka a F�ldre vet�l. Ehhez megfelel� geometriai k�r�lm�nyek kellenek, melyek nem ad�dnak gyakran. Emellett a hold�rny�k a F�ld felsz�n�nek csak egy kis ter�let�re esik. Emiatt egy adott helyr�l viszonylag ritk�n -- statisztikailag 410 �vente -- l�tszik teljes napfogyatkoz�s. A Hold a F�ldr�l n�zve k�zel f�l fok �tm�r�j�. Szerencs�s v�letlen, hogy a n�la sokkal nagyobb, de sokkal t�volabb l�v� Nap is kb. f�l fokosnak l�tszik az �gen. Emiatt a Hold, megfelel� helyzetben a teljes napkorongot el tudja takarni.

    A Hold a F�ld k�r�l kering, �tlagosan 384.400 km t�vols�gra. K�l�nb�z� viszony�t�si rendszerek alapj�n t�bb kering�si id�t k�l�nb�ztethet�nk meg a Holdn�l, ezek 27,2 �s 29,5 nap k�z� esnek. A Holdnak mindig a Nap fel� es� oldala kap f�nyt. A holdf�zis nagys�ga att�l f�gg, milyen m�rt�kben l�tunk r� a megvil�g�tott oldalra. Amikor a Hold a F�ldh�z k�pest a Nap ir�ny�ban helyezkedik el, a F�ldr�l a Hold �rny�kos oldal�t l�tn�nk -- amit nem tudunk megfigyelni. Ekkor van �jhold. Ahogy a Hold tov�bb kering a F�ld k�r�l, egyre jobban r�l�tunk a megvil�g�tott oldal�ra. A keskeny sarl� fokozatosan f�lholdd� dagad (D alak�), ekkor van els� negyed, avagy n�vekv� f�lhold. Amikor a F�ldr�l n�zve a Hold a Nappal �tellenben van, a teljes megvil�g�tott oldal�t l�tjuk, ekkor van telehold. A tov�bbiakban megint egyre kisebb r�sz�t l�tjuk a megvil�g�tott oldalnak, majd el�rkez�nk az utols� negyedhez. Ekkor a Hold "bal oldala" a megvil�g�tott, alakja a tov�bbiakban egyre v�konyabb C bet�re eml�keztet, azaz cs�kken.

    Napfogyatkoz�s akkor k�vetkezhet be, amikor �jhold van, ekkor tart�zkodik a Hold a Nap ir�ny�ban. Azonban m�gsem l�tunk minden �jhold alkalm�val napfogyatkoz�st. Ennek az az oka, hogy a holdp�lya s�kja k�zel 5 fokot z�r be a F�ld napk�r�li p�ly�j�val, az ekliptik�val. Emiatt n�ha a hold�rny�k a F�ld "felett", n�ha pedig "alatta" vonul el -- ilyenkor nem l�that� napfogyatkoz�s. A holdp�lya s�kja -- egyszer�en fogalmazva -- r�gz�tett a t�rben. �gy minden �vben van k�t id�szak, amikor a p�lya helyzete olyan, hogy k�s�r�nk az �jholdkor metszi a f�ldp�ly�t. Ilyenkor figyelhet�nk meg napfogyatkoz�st.

    Amikor a F�ld felsz�n�nek egy pontj�r�l n�zve a Hold nem takarja el az eg�sz napkorongot, r�szleges a napfogyatkoz�s. Ekkor a Nap k�pe t�bb�-kev�sb� "kicsorbul". A r�szleges fogyatkoz�s ter�let�re a Holdnak az �gynevezett f�l�rny�ka vet�l. Teljes napfogyatkoz�s alatt -- melynek tartam�t totalit�snak is nevezik -- a Hold az eg�sz napkorongot eltakarja. Ennek l�tv�nya gy�keresen k�l�nb�zik a r�szleges fogyatkoz�s�t�l, �s nagys�grendekkel fel�lm�lja azt. A teljes fogyatkoz�s a F�ld felsz�n�nek csak egy korl�tozott ter�let�r�l l�that�, �s onnan is csak r�vid ideig.

    A napfogyatkoz�soknak egy saj�tos esete a gy�r�s napfogyatkoz�s. Enn�l a Hold l�tsz� m�rete kisebb a Nap�n�l, �s nem tudja azt eltakarni. Ez az�rt fordulhat el�, mert a Hold �s a Nap f�ldt�vols�ga v�ltozik, �s �gy l�tsz� m�ret�k sem �lland�. A gy�r�s fogyatkoz�s maximumakor is l�tszik a Nap egy keskeny gy�r� form�ban.